Uniós perpatvar: az EP beperelte az Európai Bizottságot
Ígéretéhez híven pert indított az Európai Parlament a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának elmaradása miatt.
Ígéretéhez híven pert indított az Európai Parlament a jogállamisági mechanizmus alkalmazásának elmaradása miatt.
A kormány megakadályozta, hogy egy osztrák cég vegye meg a holland biztosító magyar szekcióját, nyitva hagyva az ajtót, hogy az inkább „nemzeti” kézbe kerüljön. A vétó már áprilisban nagy port kavart, az EB szerint pedig esélyes, hogy nem is tehette volna meg.
Egyre valószínűbbnek látszik, hogy a lengyel kormánypárt, a PiS a hatalom megtartásáért nemcsak az uniós segítségről hajlandó lemondani, hanem Lengyelország EU-tagságáról is. A lengyel Politikai Kritika mozgalom vezetőjének véleménycikke.
A nemek közötti egyenlőség javítása érdekében szükséges intézkedéseket javasol az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Szakbizottsága. Bár EU-szerte csökken a nemek közötti szakadék, ebben az ütemben haladva hatvan év kell a teljes egyenlőség eléréséhez. Üzentek a magyar parlamentnek is.
Nincs helye azonban a kárörömnek, mert a populisták másutt is hasonló fantasztikus mesékkel ámítják az embereket, keltik az elégedetlenséget. A nagy kérdés az EU számára, hogy mit tegyen az elbizonytalanodott polgárokkal.
Zbigniew Ziobro szerint az EU Bírósága nem büntethette volna meg Lengyelországot, ezért nem is kell fizetni.
Svédország és Dánia teljesített a legjobban, míg Görögország a legrosszabbul.
Lengyelország nagy csatája Brüsszellel kapóra jön Orbán Viktornak. Hamarosan olyan bírósági döntés születhet, ami őt is az uniós jog ellen fordítja.
Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek videokonferenciáján újabb három nemzeti helyreállítási terv kapott zöld utat. Ezzel már 22 tagállam esetében fogadták el a finanszírozási javaslatot, és 17 ország már az első részlethez is hozzájutott.
A francia politikus nem mulasztotta el felemlegetni a britek kilépésének árnyoldalait.
Nem Gyurcsány Ferenc, de még csak nem is Medgyessy Péter tehet arról, hogy ilyen magas a benzin ára.
Mindezt azért, mert a lengyel kormány nem függesztette fel a legfelsőbb bíróság fegyelmi kamarájának működését.
Ismét nekiveselkedik az európai törvényhozás a közös migrációs szabályozás megalkotásának. A folyamat tulajdonképpen már egy éve elkezdődött, eddig azonban csak az Európai Bizottság javaslata volt ismert. Most azonban az Európai Parlament, mint társjogalkotó is nekilát saját álláspontja kimunkálásának. Hasonlóra évekkel ezelőtt volt már példa. Abból a jogszabálytervezetből nem lett semmi.
A nyugat-európai sajtó arról ír, hogy Orbán Viktor és Marine Le Pen is azt reméli, találkozójuk segít nekik kitörni a nemzetközi elszigeteltségükből.
Történelmi sérelmek, erős és sértett egók, minden oldalon többszereplős politikai játszma – ez Magyarország (valamint Lengyelország) és az Európai Unió kapcsolata. Lassan előáll a csapdahelyzet, amitől mindenkinek oka van félni, de kiváltképp nekünk. Az állampolgár nem tehet mást, mint figyelmeztet, írja szerzőnk. Vélemény.
A nyugati politikusok lopakodó törvényalkotásáról, a hatáskörét túllépő Európai Bizottságról, a politikai nyomásra működő Európai Bíróságról és a meleglobbiról is beszélt az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottsága előtt Varga Judit. Az igazságügyi miniszter nem beszélt viszont az egész Európát lázba hozó Pegasus-ügyről.
A válasz szerint Magyarország helye az EU-n belül van, mert így döntöttek a magyarok.
Ezt erősítette meg az Európai Bizottság alelnöke, aki részt vett a Politico egészségügyi tanácskozásán. Margaritis Szhinász uniós biztos szerint az Európai Unió koordinálja a határok védelmét, és ehhez technológiát ad, de "cementért és kövekért" nem fizet.
A belga kormányfő nem nevesített egyetlen államot sem, de mondandójából kiderült: Magyarországra és Lengyelországra gondolt.
Ha minden így megy tovább, akkor nem teljesül a párizsi klímakonferencia legfőbb előírása: nem sikerül 1,5 Celsius alatt tartani a felmelegedést, hanem az elérheti a 2,7 Celsius-fokot.