Közel 50 milliárd eurót szavazott meg az EP a járvány utáni fellendülés támogatására
Zöld utat kapott a jövő évi uniós költségvetés.
Zöld utat kapott a jövő évi uniós költségvetés.
A varsói testület azt mondta ki, hogy rá nem vonatkozik a tisztességes eljárás kötelezettsége. Ezzel az Európai Unió után az Európa Tanácsnak is hadat üzent. Durva gesztus, de érdemi jelentősége nem sok.
Zsákutcában a tárgyalások a Brüsszel és London, illetve a francia és a brit kormány között, pedig mindössze körülbelül 150 halászati engedélyről van szó. A dühös francia halászok útakadályokkal akarják kiharcolni jogaikat Calais környékén.
170 milliárd eurót oszt ki az EU, ezt pedig csaknem megduplázza a helyreállítási alap.
Csütörtökön új utazási ajánlásokat jelent majd be az Európai Bizottság. A vakcinával rendelkezők számára nem lesz változás, kivéve, ha valakinek kínai vagy orosz oltása van.
A fehérorosz ellenzék vezetője az Európai Parlamentben beszélt, ahol erősen bírálta az európai uniós döntéshozókat, hogy csak puhán és öncélúan állnak ki Lukasenka rezsimje ellen.
Az idén már aligha jut hozzá az uniós helyreállítási pénzekhez Magyarország, miközben az Európai Bizottság élesre tölti a jogállamisági fegyverét.
Markus Becker és Jan Puhl, a német lap munkatársai Brüsszelben keltezett cikkükben azt írják, a Bizottság megtette az első lépést, hogy a jogállami mechanizmus alapján jelentős pénzeket vonjon meg a két országtól, és értesüléseik szerint ebbe az évbe már az sem fér bele, hogy az újjáépítési alapból utaljanak nekik.
Nem egyszerű szankciós intézkedésekkel, hanem komplett jogalkotási csomaggal válaszol az Európai Bizottság arra, hogy a belorusz rezsim migránsok szervezett utaztatásával idézett elő válságot Fehéroroszország és az EU határán. Brüsszel emellett segítséget nyújt a lengyel határőröknek és hazautaztatja a migránsokat. A bejelentést követően, kis fáziskéséssel a Fidesz ugyanezt kezdte el követelni.
Öt mondatnyi brüsszelezés – ez volt a Fidesz képviselőjének a gondolata a járványról, a fehérorosz helyzetről, meg úgy általában mindenről.
Év közepére kellett volna végezni a tárgyalásokkal, de végül megtalálták a közös hangot. Három téren jönnek lényeges változások, zöldebb és fenntarthatóbb lesz az EU legnagyobb beruházása.
Többek közt a szlovén jogállamisági helyzettel is foglalkozik a strasbourgi Európai Parlament a héten, a fő kérdések inkább mezőgazdasági és külpolitikai jellegűek.
Míg az EU hétéves költségvetésénél Gulyás Gergely miniszter nem lát okot arra, hogy ne tudnának rendes ügymenetben megállapodni, a helyreállítási alapról szóló tárgyalások esetében már nem ilyen optimista.
Súlyosan megsértette az uniós jogot a Kúria és ehhez a legfőbb ügyész előterjesztése szolgáltatta az alapot – ezt állapította meg az Európai Bíróság. Sőt, azt is kimondták, hogy a magyar igazságszolgáltatás csúcsszervei a magyar bírói függetlenségre is veszélyt jelentenek.
Intő jel, hogy az EU volt Brexit-ügyi főtárgyalója, a francia Michel Barnier nacionalista lett – figyelmeztet a Financial Times brit lap véleménycikkében Gideon Rahman, a lap fő külpolitikai szemleírója.
Csak egy ártatlannak tűnő levelet küldött az Európai Bizottság a magyar kormánynak, amely azonban Orbán Viktor legnagyobb félelmeit látszik beteljesíteni: már nem a végeláthatatlan elvi viták, hanem az uniós források kerültek a középpontba.
A miniszterelnök szerint az eljárások aláássák a tagállamok integritását, és amúgy is sokkal inkább a migránsokkal kellene foglalkoznia az EU-nak (is).
Az EU nem tud olyan megoldást elfogadni, amelynek alapján ellenőrizetlenül áramlanának áruk az unió egységes belső piacára.
Három területen szigorítaná a szabályokat az Európai Bizottság, hogy teljesíthető legyenek a 2030-as és a 2050-es klímacélok. Brüsszel érzékeny területeken érne el változást, de a terveket még jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a tagállamok tanácsának. A vita pedig már most elkezdődött.
Azt kérik többek között, hogy a kormány nevezze meg az uniós agrártámogatások tíz legnagyobb magyarországi kedvezményezettjét.